Előfordul, hogy a Google alkalmazásboltjában az ajánlatok között hibásan működő, rendszeresen összeomló, a kelleténél több engedélyt kérő appokat látunk, így gyanútlanul le is töltjük őket. Ezt akadályoznák meg a mesterséges intelligenciával.
A robotok Magyarországon sem szüntetnek meg arányaiban sokkal több munkahelyet, mint Nyugat-Európában, az automatizáció társadalmi-gazdasági hatásai azonban jóval pusztítóbbak lehetnek itthon, mint a fejlett országokban. Cikksorozatunk második része.
Miért mondta a mindig kincstárian optimista Varga Mihály, hogy 350-400 ezer munkahelyet veszélyeztet hazánkban a digitalizáció, s miért teszik egyes elemzők ez a számot ennek a többszörösére? Mutatjuk a választ a negyedik ipari forradalomról szóló cikksorozatunk első részében.
A Facebook mesterséges intelligencia-kutatásért felelős szakemberei nemrég két csevegőbotot engedtek egymásnak, hogy a gépi tanulás segítségével gyakorolják a kommunikációt. Korábbi sajtóhírek szerint pánik lett a vége. Bár egy fontos részletről valóban megfeledkeztek, de közben kiderült: túl nagy baj nem történt.
Mark Zuckberberg szerint aki kritizálja a mesterséges intelligenciát, az a jövőt kritizálja. Elon Musk nem hagyta annyiban a dolgot.
A mesterséges intelligencia és az ember tudásában fontos különbség, hogy nekünk van képzelőerőnk a tervezéshez. A Google úgy döntött: ezt is megadja a gépeknek, itt az első próbálkozás.
Arcfelismerési technológiát vet be a Disney, hogy felmérje a nézők reakcióit, sőt akár meg is jósolja, miként fognak később reagálni egy-egy jelenetre.
A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hozhat a munkaerőpiacon is. Ha nem készülünk fel, a középosztály eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség tovább nő, sőt - mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is - a piacgazdaság a ma ismert formájában fenntarthatatlan lesz - véli Martin Ford jövőkutató.
A mesterséges intelligencia (MI) egyelőre nem az, amivel a borús sci-fi jövőképek riogatnak. A közeljövőben az élet szinte minden területén megjelenik majd, hogy hatékonyabbá és interaktívabbá tegye tevékenységeinket.
Amerikában olyan mesterséges intelligenciát fejlesztettek ki, amely ránézésre megmondja, egy ételben mi és mennyi kalória van. A sütni szerető embertársaink mellett legfőképp a cukorbetegek örülhetnek ennek.
Megfordul a régi jó szinkronizálás: most már a szájmozgást lehet a szöveghez igazítani.
A mesterséges intelligencia és a gépek nem helyettesítik, inkább kiterjeszthetik az embert, illetve képességeinket – erről érveltek a Microsoft londoni sajtóeseményén a vállalat szakemberei. Vannak, akik náluk jobban aggódnak, de abban talán mindenki egyetért, hogy rövid távon nem nagyon van mitől félni.
A világ egyik legaranyosabb állatáról rengeteg adat alapján csak tud néhány aranyos képet csinálni a mesterséges intelligencia – gondolta a fejlesztő, aztán vélhetően megijedt az eredménytől.
Ha a bajra várunk, túl késő lesz.
A Microsoft új, gyengén látókat segítő alkalmazása nálunk ugyan még nem elérhető, mégis érdemes vetni rá egy pillantást: megmutatja, mire is képes ma a mesterséges intelligencia.
Egyelőre hús-vér sofőrök is ülnek a kormánynál, ez volt a magyar közúti tesztelés egyik alapfeltétele.
A Facebook fejlesztői összeengedték a csevegőbotokat, hogy egymással beszélgetve javuljon a kommunikációs képességük. Nem egészen az történt, amire számítottak.
A robotoknak jócskán van még mit tanulniuk az embertől, amiben egyelőre mi magunk segítünk nekik. Néhány pozitív és negatív példán bemutatjuk, hol tart pillanatnyilag a chatbotok kereskedelmi felhasználása.
A Facebook kutatói minden eddiginél emberibb tulajdonságokkal ruházták fel a chatbotot, ami után már nehéz megkülönböztetni, hogy emberrel vagy géppel beszélgetünk.
Hozzá kell szoknunk a gondolathoz: a mesterséges intelligencia szinte mindenben túlszárnyalja az embereket, most például a Microsoft technológiája bizonyította ezt a Ms. Pac-Man játékban elérhető legmagasabb pontszámmal.
